Mi mit jelent? alapfogalmak
Gyakori kérdések
Hogyan tudok tantárgyat felvenni és leadni?
Milyen feltételeket szükséges teljesítenem állami ösztöndíjas hallgatóként?
Hogy maradhatok állami ösztöndíjas hallgató?
Mikor kerülök át önköltséges képzésre?
Milyen pénzügyi kötelezettségeim lehetnek az Egyetem felé is mi történik, ha nem teljesítem ezeket?
Hogyan és mikor kell visszafizetnem az állami ösztöndíjas képzés díját?
Mikor kerül megszüntetésre a hallgatói jogviszonyom?
Hogyan szüntethetem meg a hallgatói jogviszonyom, ha nem kívánom a tanulmányaimat folytatni?
A képzés elvégzése esetén hogyan szűnik meg a hallgatói jogviszonyom?
Hogyan tudok tantervet váltani?
Hogyan tudom a korábban teljesített tantárgyaimat befogadtatni?
Hogy vehetek fel vagy adhatok le késedelmesen tantárgyat?
Hogyan kérelmezhetek kedvezményes tanulmányi rendet?
Hány kreditet ajánlott teljesítenem félévente?
Hol tudom megnézni, hogy mely tantárgynak mi az előfeltétele?
Mit kell teljesítenem, hogy tanulmányi ösztöndíjat kaphassak?
Hogy részesülhetek szociális ösztöndíjban?
Mi a teendőm a vizsgaidőszakot követően?
Hány kreditet kell összegyűjtenem, hogy záróvizsgázhassak?
Hány szabadon választható kreditet kell teljesítenem?
Mi történik, ha túlteljesítettem a képzés végén a kreditjeimet?
Milyen nyelvvizsgát szükséges teljesítenem a diplomához?
Nyelvvizsga hiányában a záróvizsgát követően hogy szerezhetek oklevelet?
Mi számít bele az oklevél minősítésébe?
Mi mit jelent? Alapfogalmak
Állami ösztöndíj: az állami ösztöndíjas (2012. szeptember 1. előtt: államilag támogatott) hallgató képzésének költségét a magyar állam viseli. Ahhoz azonban, hogy az állami ösztöndíjas hallgató állami ösztöndíjas maradhasson, teljesítenie kell a nemzeti felsőoktatról szóló 2011. évi CCIV. törvényben rögzített feltételeket. Az állami ösztöndíjas/államilag támogatott hallgatónak is keletkezhetnek befizetési kötelezettségei a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (TVSz), valamint a Hallgatói Juttatási és Térítési Szabályzatban (HJT) rögzített esetekben (pl. határidők mulasztása, késedelmes tantárgyfelvétel vagy leadás, ismételt vizsgadíj).
Magyar állami ösztöndíjas hallgató/képzés: a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató/képzés.
Önköltséges képzés: a képzés teljes képzési költségét a hallgató viseli.
Képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, illetve az a tudás, amelynek megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható.
Képzési terület: azoknak a szakoknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek.
Képzési idő: a képzésre vonatkozóan jogszabályban rögzített, képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott félévek száma, mely az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges. A hallgató tanulmányi ideje a képzési időtől eltérhet.
Tanulmányi idő: az adott szakon folytatott tanulmányok ideje, az aktív és passzív félévek együttes száma. A tanulmányi idő a képzési időnél hosszabb és rövidebb is lehet.
Támogatási idő: Az az időszak, amely alatt az állami (rész)ösztöndíjas/államilag támogatott képzésre felvételt nyert és beiratkozott hallgató állami (rész)ösztöndíjas/államilag támogatott formában folytathatja tanulmányait. A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató bejelentkezett. Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben. A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.
Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés: az a képzési forma, amely esetén az Egyetem a vele hallgatói jogviszonyban nem álló felsőfokú végzettségű személlyel – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges finanszírozási formában, legfeljebb két félévig, részismeretek megszerzése érdekében hallgatói jogviszonyt létesít.
Résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet. Vendéghallgató: belföldi vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló, az intézményben résztanulmányokat folytató hallgató. Tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak.
Félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak.
Képzési időszak: a képzési idő (félév) tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra.
Kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges. Egy kredit átlagosan harminc tanulmányi munkaórát jelent, a kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott.
Kritériumkövetelmény: a képzési és kimeneti követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a szigorlat, a testnevelésben való részvétel, a komplex vizsga, a képesítési követelményekben előírt nyelvi követelmény.
Mintatanterv: az adott szakon egy célszerű lehetőséget kínál a hallgatónak arra, hogy a végzettséghez, illetve szakképzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben rögzített képzési idő alatt teljesíteni.
Tanterv: egy szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően összeállított képzési terve, amelynek elemei: képzési szakonkénti bontásban a tantárgyak, tantervi egységek alapján meghatározott óra- és vizsgaterv a követelmények teljesítésének ellenőrzési, értékelési rendszere, valamint a tantárgyak, tantervi egységek tantárgyi programja.
Nappali munkarend: a teljes idejű képzés a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon megszervezett képzés.
Részidős képzés: esti vagy levelező munkarend szerint szervezett képzés:
a) esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után, vagy a heti pihenőnapon kerül sor,
b) levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon az Egyetemen, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor.
Levelező munkarend: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon az intézményben, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor.
Esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon kerül sor.
Duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik.
Előkövetelmény: egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritériumkövetelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előkövetelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritériumkövetelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. Az előkövetelmény lehet részleges vagy teljes. Teljes előkövetelmény esetén a ráépülő tárgyat a hallgató csak akkor veheti fel, ha az előkövetelményt teljesítette, részleges előkövetelmény esetén az előkövetelmény tárgy félév végi aláírásának birtokában felvehető, de a ráépülő tárgyból csak akkor tehet vizsgát a hallgató, ha az előkövetelmény tárgyat teljesített.
Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előkövetelményeinek összessége.
Felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azokra, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel.
Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, a beiratkozást (tanulmányok megkezdését) követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz és a hallgatói jogviszonya fennáll. Aktív a féléve annak a külföldön tanulmányokat folytató hallgatónak, aki az adott félévre bejelentkezett.
A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben egyetlen tantárgyat sem vesz fel. Hivatalból passzív a félév, amennyiben a hallgató az adott félévi bejelentési kötelezettségének a képzésért felelős Kar által megadott határidőig, de legkésőbb az őszi félév esetén október 14-ig, a tavaszi félév esetén március 14-ig nem tesz eleget.
Belső párhuzamos képzés esetén a hallgató az Egyetemen belül egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzése érdekében több szakon folytat tanulmányokat.
Beiratkozási időszak: az az időszak, amely alatt a felvételt nyert jelentkező vagy átvételt nyert hallgató hallgatói jogviszonyt létesít.
Hallgatói képzési szerződés: a felsőoktatási intézmény és az önköltséges képzésre besorolást (felvételt) nyert hallgató között a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 39. § (3) bekezdése szerint létesített szerződés. A hallgató önköltséges képzésre történő átsorolása esetén is képzési szerződést kell kötni.
Bejelentkezési időszak: az az időszak, amely alatt az Egyetem hallgatója az első beiratkozást (felvételt vagy átvételt) követő további féléveiben a NEPTUN tanulmányi rendszeren keresztül bejelenti, hogy az adott félévét aktív vagy passzív félévként kívánja-e nyilvántartatni.
A regisztrációs (tantárgyfelvételi) időszak az az időszak, amely alatt a hallgató a NEPTUN tanulmányi rendszerben szabadon vehet fel és adhat le tantárgyakat, szabadon válthat egy adott tantárgyon belül kurzust.
Tantárgyfelvétel: a regisztrációs időszakon belül – illetve ezen kívül csak meghatározott engedély esetén – egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi óráira (kurzusára) vagy annak vizsgakurzusára való jelentkezés. A tantárgyfelvételt az illetékes kar tantárgyi előkövetelmények teljesítéséhez kötheti. Tantárgyfelvételre és leadásra a szorgalmi időszak első két hetében (tehát a beiratkozási/bejelentkezési héten és az első oktatási héten) szabadon van lehetőség, ezt követően további négy hétig a hallgató kérelemre és az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes döntése alapján különeljárási díj megfizetése mellett vehet fel és adhat le tantárgyakat.
Terepgyakorlat olyan tantermi oktatáson kívüli gyakorlati oktatási forma, amely szervesen kapcsolódik valamely tantárgy elméleti tananyagához. A terepgyakorlat az Egyetem valamely üzemi területén (pl. kísérleti üzem, arborétum) vagy valamely vállalati, szakmai partnernél valósul meg. A mintatantervben az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó terepgyakorlat mennyisége napokban vagy órákban kerül megadásra.
Szakmai gyakorlat: felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység.
Neptun tanulmányi rendszer a hallgatók személyes és különleges, a jogviszonnyal, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, illetve tanulmányi és vizsgaügyeivel összefüggő adatainak, valamint az oktatók, kutatók tanárok felsőoktatási információs rendszer felé jelentendő adatainak – hatályos jogszabályoknak megfelelő – nyilvántartására alkalmas informatikai program.
Elektronikus leckekönyv (index): az Egyetem a hallgató képzéssel és tanulmányaival kapcsolatos adatait elektronikusan, a Neptun rendszerben tartja nyilván, a Hallgató a tanulmányi előrehaladását a Neptun rendszerben tudja nyomon követni.
Szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés.
Specializáció: az adott szak részét képező, önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés.
Szakirány: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés.
Szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése.
Tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc.
Tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait.
Végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.
A félévközi jegy (gyakorlati jegy) a tantárgy tanulmányi követelményeinek félévközi, folyamatos értékelésén alapul, a hallgató félévközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban, a TVSz-ben meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhető.
Vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája. Ismétlő javító vizsga: A tárgyból tett sikertelen javító vizsga megismétlése.
Javító vizsga: Egy adott tárgyból tett sikertelen vizsga első alkalommal történő javítása.
A vizsgakurzus (CV – csak vizsga): az adott tantárgy második, harmadik, vagy negyedik alkalommal történő felvétele tanóra nélkül, vizsgateljesítés céljából. Vizsgakurzus keretében gyakorlati jeggyel záruló tantárgy is meghirdethető.
Mit hol intézhetek?
A Tanulmányi Osztály intézi a hallgatói jogviszony keletkezésével, létével, megszűnésével kapcsolatos feladatokat, az oktatászervezéssel és órarendszerkesztéssel kapcsolatos feladatokat, valamint a Budai Campus karai képzéseihez kapcsolódó tennivalók egy jelentős részét.
Ezek a teljesség igénye nélkül:
- beiratkozás (papír alapú, személyes, tanulmányok kezdetekor)
- kérelmek fogadása és kezelése (a Neptun rendszeren keresztül postai úton vagy hallgatói félfogadási időben leadva)
- záróvizsgák előkészítési feladatai (Dékáni Titkárságokkal közösen)
- átsorolás (tanulmányi alapú és a támogatási idő kimerítése miatti egyaránt)
- tanulmányokkal kapcsolatos kérdésekben információ nyújtás, stb.
- diákhitel ügyintézés
- diákigazolvány ügyintézés, érvényesítő matrica kiadása
- ösztöndíj utalások
- igazolások kiadása
- dokumentumok kiállítása (oklevél, oklevélmelléklet stb.)
- személyes adatok változásának kezelése (amit a hallgató nem tud a Neptunban beállítani)
- órarendszerkesztés
- szakos kérdésekben a hallgatói tájékoztatás
- órarend összeállítás, terembeosztás.
Az illetékes kari dékáni titkárság intézi az alábbi hallgatókkal kapcsolatos feladatokat:
- felvételi eljárások lebonyolítása
- átvételi eljárások lebonyolítása (SZIE-s hallgató esetén az átjelentkezési kérelmet a Tanulmányi Osztályon kell leadni és a TO továbbítja a kérelmet)
- záróvizsgák szervezése (Tanulmányi Osztállyal közösen)
- tanév időbeosztásának előkészítése (Tanulmányi Osztállyal közösen), terepgyakorlati beosztás előkészítése;
- szakmai gyakorlatok szervezése.
A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) az alábbi hallgatókkal kapcsolatos feladatokat:
- tanácsadás a tantárgyi követelményekkel kapcsolatban;
- szociális ösztöndíjpályázatok és kollégiumi pályázatok feldolgozása;
- részvétel a hallgatókkal kapcsolatos kari bizottságok (Tanulmányi Bizottság, Kreditátviteli Bizottság, Diákjóléti Bizottság) munkájában.
Kapcsolódó tartalom: Ügyintézés a TO-n
Honnan tájékozódhatom?
Minden fontos információ elérhető a Tanulmányi Osztály honlapján vagy a kari honlapokon (http://budaicampus.szie.hu, http://etk.szie.hu, http://kertk.szie.hu, http://tajk.szie.hu).
Az aktuális tennivalókról, határidőkről, pályázati és egyéb lehetőségekről általában a honlapokon és Neptun-üzenetben értesítjük a Hallgatókat, ezért kiemelten fontos, hogy folyamatosan nézzék a honlapokat, Neptun-üzeneteiket, illetve gondoskodjanak arról, hogy rendszeresen olvasott e-mail címük szerepeljen a Neptunon.
Mikor kell beiratkoznom?
A felvételt/átvételt követően a hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A felvételi eljárást követően mindenképpen be kell iratkozni (hallgatói jogviszonyt létesíteni), még abban az esetben is, ha a hallgató valamely vis major ok miatt a tanulmányait passzív félévvel szeretné megkezdeni. Beiratkozásra a felvételi határozatban vagy a felvételiről szóló tájékoztató e-mail üzenetben megadott időpontban és helyszínen van lehetőség. A hallgató meghatalmazott útján is beiratkozhat, illetve a tanulmányi ügyintézőjével történt előzetes egyeztetés alapján más időpontban is beiratkozhat. Legkésőbb a felvétel féléve szerinti félév statisztikai határnapjáig (október 15. vagy március 15.) be kell iratkozni, ellenkező esetben a felvétel érvényét veszti. A beiratkozás minden esetben papír alapon a beiratkozási lap (önköltséges hallgatók esetén képzési szerződés is) kitöltésével és aláírásával történik.
Kapcsolódó tartalom: Gólyáknak
Mikor kell bejelentkeznem?
A félévre aktív vagy passzív félévre történő bejelentkezésre a félév bejelentkezési időszakában van lehetőség, ez általában a félév első hete, a pontos időszakot a tanév időbeosztása tartalmazza, ill. a Neptunon is elérhető. A bejelentkezési kötelezettséget a Neptun rendszeren keresztül kell teljesíteni. Amennyiben a hallgató a bejelentkezési időszakban nem jelentkezik be, akkor a félév statisztikai határnapjáig (október 15. vagy március 15.) a Neptunon keresztül kérelemben kérheti aktív vagy passzív félév teljesítését. Az aktív félévre történő késedelmes bejelentkezés díjköteles eljárás és a hallgató kérelme mindaddig nem kerül elbírálásra, ameddig a hallgató az eljárási díjat be nem fizette. Az aktív félévre bejelentkezett hallgató a félév statisztikai határnapjáig (október 15. vagy március 15.) a Neptunon keresztül kérelmezheti a féléve passziválását.
Kapcsolódó tartalom: Tanulmányokkal kapcsolatos általános információk - Beiratkozás/bejelentkezés és tantárgyfelvétel
Hogyan tudok tantárgyat felvenni és leadni?
Tantárgyfelvételre a regisztrációs (tantárgyfelvételi) időszakban van lehetőség, amely a félév bejelentkezési hetét és az első oktatási hetet foglalja magában. A tantárgyfelvételi időszakot követően késedelmes tantárgyfelvételi vagy leadási kérelmet 4 hétig lehet benyújtani, ezt követően a tantárgyfelvételi időszak lezárul.
Kapcsolódó tartalom: Tanulmányokkal kapcsolatos általános információk - Beiratkozás/bejelentkezés és tantárgyfelvétel
Milyen feltételeket szükséges teljesítenem állami ösztöndíjas hallgatóként?
Egy személy – felsőfokú szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – 12 féléven át folytathat tanulmányokat magyar állami ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). Ha a hallgató a 12. félév támogatási idejét kimerítette, az Egyetem köteles átsorolni önköltséges képzésbe.
Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje (pl. BSc képzések képzési ideje 7 félév, ezért a támogatási idő 7+2=9 félév). Az adott szak támogatási idejében az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon csak önköltséges formában folytathatja. Fogyatékossággal élő hallgató esetén a támogatási idő a képzési idő plusz négy félév, a fogyatékossággal élő hallgatónak azonban az Egyetemtől kérelmeznie kell a támogatási idő meghosszabbítását.
Az ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) állami ösztöndíjas képzés esetén a támogatási időből félévente a képzések számának megfelelő számú félévet kell levonni. (Pl. ha a hallgató 2018-ban elkezdett egy alapképzést állami ösztöndíjas finanszírozási formában és 2019-ben elkezd egy másik képzést szintén állami ösztöndíjas finanszírozási formában és mindkét képzésen aktív félévet teljesít, akkor egy félévben 2 félévvel csökkenti a rendelkezésre álló támogatási idejét.
A felsőoktatási intézmény köteles tanévenként önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki
- a 2016/2017. tanévben vagy azt követően kezdte meg tanulmányait és az utolsó két olyan félév átlagában, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, illetve nem meghatározott külföldi képzésben vett részt, nem szerzett legalább tizennyolc kreditet (tehát két félév alatt összesen 36 kreditet) és nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló 85/2016. (IV.13.) korm. rendeletben meghatározottak szerint – megállapított tanulmányi átlagot;
- legkésőbb a 2015/2016. tanévben kezdte meg tanulmányait és az az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség 50%-át.
Az átsorolt hallgató helyére önköltséges formában tanulmányokat folytató hallgató léphet.
Az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés részletes feltételeit a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény XII. Fejezet 28/A. részét (48/A § - 48/S. §) tartalmazza.
Kapcsolódó tartalom: Tanulmányokkal kapcsolatos általános információk – Átsorolás
Hogy maradhatok állami ösztöndíjas hallgató?
Az állami ösztöndíjas képzésben maradáshoz – a rendelkezésre álló támogatási idő kimerítésének esetét kivéve – a hallgatónak mindenképpen teljesítenie kell a jogszabályban meghatározott tanulmányokkal kapcsolatos követelményeket. A 2016/17. tanévtől tanulmányaikat megkezdő hallgatóknak az utolsó két aktív félévük áltagában legalább 18 kreditet kell teljesíteniük (tehát az utolsó két aktív félév alatt legalább 36-ot) és emellett teljesíteniük kell a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtási rendeletének (85/2015. (IV.13.) korm. rendelet) 10. sz. mellékletében megállapított tanulmányi átlagot. A 2016/17. tanévet megelőzően tanulmányait megkezdő hallgatónak az utolsó két aktív féléve átlagában teljesítenie kell az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség 50%-át.
Kapcsolódó tartalom: Tanulmányokkal kapcsolatos általános információk – Átsorolás
Mikor kerülök át önköltséges képzésre?
A hallgató az Egyetem döntése alapján csak akkor kerülhet át önköltséges képzésre, ha kimerített a képzésben vagy mindösszesen rendelkezésére álló támogatási időt vagy tanulmányi eredményei alapján nem teljesíti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben foglalt feltételeket.
A hallgató a saját kérésére is átkerülhet önköltséges képzésre, amennyiben úgy dönt, hogy a felhasználható állami ösztöndíjas féléveivel takarékoskodni szeretne. Ebben az esetben az átsorolási kérelmet legkésőbb a félév statisztikai határnapjáig (október 15. vagy március 15.) az oktatási dékánhelyettesnek címezve a Tanulmányi Osztályon kell benyújtani.
Kapcsolódó tartalom: Tanulmányokkal kapcsolatos általános információk – Átsorolás
Milyen pénzügyi kötelezettségeim lehetnek az Egyetem felé is mi történik, ha nem teljesítem ezeket?
Az önköltséges képzésben részt vevő hallgató önköltségi díj fizetésére kötelezett. Minden hallgató különböző ügyekben különeljárási díj megfizetésére kötelezhető, amennyiben az Egyetem által biztosított díjköteles eljárást vesz igénybe vagy késedelembe esik valamely ügyében. Az ismételt vizsgáért és az ismételt záróvizsgáért is keletkezik fizetési kötelezettsége a hallgatóknak. A hallgatók által fizetendő díjakat a SZIE Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzata, a 2016. január 1. előtt a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Juttatási és Térítési Szabályzata tartalmazza.
A leggyakoribb különeljárási díjak:
- késedelmes bejelentkezés aktív félévre;
- vizsgáról való igazolatlan távolmaradás;
- tantárgyújrafelvétel díja;
- késedelmes tantárgyfelvétel és tantárgyleadás;
- ismételt javítóvizsga;
- tantárgybefogadási eljárás díja.
A hallgató az adott félévre akkor jelentkezhet be aktív félév teljesítésére, ha az Egyetemmel szemben nincs lejárt fizetési határidejű befizetési kötelezettsége. Amennyiben a hallgatónak lejárt fizetési határidejű meg nem fizetett befizetési kötelezettsége van az Egyetem felé, az aktív félévre történő bejelentkezésen kívül megakadályozza a tantárgyfelvételben és a vizsgajelentkezésben is.
Amennyiben a hallgató lejárt fizetési határidejű be nem fizetett fizetési kötelezettsége tartósan fennáll, akkor az Egyetem először a befizetési kötelezettség jogosságát vizsgálja meg. A tévesen kiírt tételeket az Egyetem törli, viszont a jogszerű befizetési kötelezettségek esetében Neptun üzenet formájában, majd postai úton is felszólítja a hallgatót a fizetési kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben a hallgató felszólítása eredménytelen, úgy a fizetési hátraléka a hallgatói jogviszony megszüntetését eredményezheti, továbbá az Egyetem jogosult az eredménytelen felszólítás eljárást követően a befizetési kötelezettség jogi úton történő behajtására.
Kapcsolódó tartalom: Hallgatói pénzügyek
Hogyan és mikor kell visszafizetnem az állami ösztöndíjas képzés díját?
Amennyiben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben szabályozott feltételek szerint a hallgatónak vissza kell fizetnie az állami ösztöndíjas képzésre igénybe vett támogatást, arról az Oktatási Hivatal fog határozatot hozni, mert a visszafizetési kötelezettség megállapítása nem az Egyetem feladata. Bővebb információ: www.oktatas.hu
Mikor kerül megszüntetésre a hallgatói jogviszonyom?
Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki:
- a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, a tantervben, illetve a képzési és kimeneti követelményben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti (Pl. adott tantárgyból kimerítette vizsgalehetőségek számát (az összesen 6 vizsgalehetőségen túl újabb vizsgalehetőség méltányosság keretében sem adható) vagy adott tantárgyból kimerítette a tantárgyfelvételi lehetőségek számát és méltányossági lehetőségesit is kimerítette);
- egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre aktív félév teljesítésére;
- a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait;
- 2016/2017 tanévben, vagy azt követően jogviszonyt létesített hallgatók esetében, ha az aktív félévek száma meghaladja a képzési idő kétszeresét.
Hogyan szüntethetem meg a hallgatói jogviszonyom, ha nem kívánom a tanulmányaimat folytatni?
A hallgatói jogviszony a hallgató kérésére is megszüntethető. A hallgatói jogviszony megszüntetésére irányuló kérelmet (bejelentést) a hallgatónak írásban, papír alapon, a dékánnak címezve és aláírva kell benyújtania a Tanulmányi Osztályon vagy postai úton megküldenie a Tanulmányi Osztály címére.
A képzés elvégzése esetén hogyan szűnik meg a hallgatói jogviszonyom?
Amennyiben a hallgató a képzésen minden tanulmányi kötelezettségének eleget tett, tehát végbizonyítványt (abszolutórium) szerzett, úgy a hallgatói jogviszonya mindenképpen megszűnik. Amennyiben a hallgató záróvizsgát tesz a végbizonyítvány megszerzése szerinti félévben, akkor a hallgatói jogviszony az utolsó záróvizsgarész napján szűnik meg. Ha a hallgató nem tesz a végbizonyítvány megszerzése szerinti félévben záróvizsgát, úgy a hallgatói jogviszony a záróvizsga időszak utolsó napján szűnik meg. Amennyiben a hallgató akkor szerez végbizonyítványt, mikor a félév záróvizsga időszaka már megkezdődött, akkor a félév vizsgaidőszakának utolsó napjával szűnik meg a hallgatói jogviszonya.
Hogyan tudok átjelentkezni?
Átjelentkezni csak képzési területen belül és csak azonos képzésszintre (kivéve osztatlan képzésből alapképzésre és felsőoktatási szakképzésre, valamint alapképzésből felsőoktatási szakképzésre) lehet. Az átvételhez a hallgatónak mindenképpen hallgatói jogviszonnyal kell rendelkeznie valamely felsőoktatási intézményben. Az átjelentkezési kérelem formanyomtatványa a Budai Campus mindhárom kara esetében elérhető a kar honlapján. Az átjelentkezési kérelmet a SZIE-ről átjelentkező hallgatóknak (belső átvétel, képzésváltás) a Tanulmányi Osztályra, más felsőoktatási intézményből átjelentkező hallgatóknak a képzésért felelős kar Dékáni Titkárságára kell benyújtani vagy postai úton megküldeni. Az átvételi eljárás során vagy az átvételt követően az átvételt megalapozó hallgatói jogviszonyát semmiképpen se szüntesse meg, mivel az átvételi eljárást követő beiratkozáshoz a hallgatói jogviszonynak folyamatosan fenn kell állnia. Az átvételt követő beiratkozást követően a Tanulmányi Osztály fogja megkérni az új hallgatói jogviszonyra alapozva a korábbi hallgatói jogviszony (SZIE-n belül: képzési jogviszony) lezárását.
Hogyan tudok tantervet váltani?
Amennyiben a hallgató a képzés megkezdésekor hatályos tanterven már nem tudja a tanulmányait befejezni, kérheti, hogy tanulmányait a képzés legújabb, hatályos tanterve szerint folytathassa. A tantervváltásra irányuló kérelmet papír alapon, az oktatási dékánhelyettesnek címezve és aláírva kell benyújtani a Tanulmányi Osztályra vagy postai úton megküldeni.
Hogyan tudom a korábban teljesített tantárgyaimat befogadtatni?
A hallgató kérheti a korábbi tanulmányai során teljesített tantárgyak befogadását. A tantárgybefogadási kérelem a Neptun rendszeren keresztül nyújtható be.
Kapcsolódó tartalom: Tanulmányokkal kapcsolatos általános információk – Tantárgybefogadás
Hogyan halaszthatok félévet?
A hallgatónak joga van a tanulmányait szüneteltetni, azaz passzív félévet teljesíteni. A Hallgató egymást követően két passzív félévet teljesíthet. A hallgató a passzív félévet a Neptunon a bejelentkezési időszakban be tudja állítani magának (passzív félévre jelentkezik be), a bejelentkezési időszakot követően pedig kérheti a féléve passziválását. Figyelem! A hallgató felvételét követő első félév kizárólag vis major helyzet (szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok) esetén lehet passzív és ebben az esetben a kérelmet papír alapon az oktatási dékánhelyettesnek címezve, aláírva és az igazoló dokumentumokat csatolva szükséges előterjeszteni.
Kapcsolódó tartalom: Tanulmányokkal kapcsolatos általános információk - Beiratkozás/bejelentkezés és tantárgyfelvétel
Hogy vehetek fel vagy adhatok le késedelmesen tantárgyat?
Késedelmesen tantárgyat felvenni vagy leadni a normál tárgyfelvételi időszakot követően 4 hétig a Neptunon benyújtható megfelelő kérelem sablon kitöltésével és benyújtásával lehet.
Kapcsolódó tartalom: Tanulmányokkal kapcsolatos általános információk - Beiratkozás/bejelentkezés és tantárgyfelvétel
Hogyan kérelmezhetek kedvezményes tanulmányi rendet?
Kedvezményes tanulmányi rend a Neptun rendszeren keresztül benyújtható kérelem sablonnal kérelmezhető a szorgalmi időszak második hetének végéig.
Kapcsolódó tartalom: Tanulmányokkal kapcsolatos általános információk - Kedvezményes tanulmányi rend
Hány kreditet ajánlott teljesítenem félévente?
A képzés a hallgató tanulmányainak megkezdésekor hatályos mintatanterve egyértelműen megállapítja, hogy a hallgatónak milyen ütemezéssel javasolt a képzése kötelező és kötelezően választható (szakirányos, specializációs, modulos) tantárgyait teljesítenie, valamint mely félévben ajánlott szabadon választható tantárgy teljesítése. A képzések mintatanterve általában úgy került kialakításra, hogy a szakdolgozatra/diplomamunkára adható kreditek miatt a képzés első féléveiben általában 27-30 kredit közötti kreditmennyiséget javasolt teljesíteni. Ahhoz, hogy az állami ösztöndíjas hallgató tanulmányi okból ne kerüljön átsorolásra önköltséges képzésre, az utolsó aktív félévében összesen legalább 36 kreditet kell teljesítenie és el kell érnie a jogszabályban rögzített átlagot.
Hol tudom megnézni, hogy mely tantárgynak mi az előfeltétele?
A tantárgyak egymásra épülését a mintatanterv vagy a mintatantervhez tartozó előkövetelmény táblázat tartalmazza. A mintatanterveket és a kapcsolódó dokumentumokat a kari honlapokon lehet megtekinteni. Az egyes tantárgyak előkövetelményei a Neptunon is szerepelnek.
Mit kell teljesítenem, hogy tanulmányi ösztöndíjat kaphassak?
A tanulmányi ösztöndíjban csak az állami ösztöndíjas/államilag támogatott hallgatók részesülhetnek. Tanulmányi ösztöndíj legalább 3,00 ösztöndíj átlagtól és 24 teljesített kredittől adható.
Kapcsolódó tartalom: Hallgatói pénzügyek – Ösztöndíjak
Hogy részesülhetek szociális ösztöndíjban?
Szociális ösztöndíjban pályázat alapján, egy félévre részesülhet a hallgató. A szociális ösztöndíjpályázatot a Neptunon keresztül lehet benyújtani, a pályázat kiírásáról az Egyetem Neptun üzenetben szokta tájékoztatni a hallgatókat.
Kapcsolódó tartalom: Hallgatói pénzügyek – Ösztöndíjak
Mikor és hogyan vizsgázhatok?
Vizsgát tenni főszabályként csak a vizsgaidőszakban lehet. Vizsgára kizárólag a Neptun rendszeren keresztül lehet jelentkezni, más jelentkezési mód nincs.
Kapcsolódó tartalom: Tanulmányokkal kapcsolatos általános információk – Vizsgáztatás rendje
Mi a teendőm a vizsgaidőszakot követően?
A vizsgaidőszakot követően a két hetes kifogásbejelentési időszakban nagyon ajánljuk, hogy minden hallgató ellenőrizze a Neptunon a tantárgyi eredményei bejegyzettségét és amennyiben eltérést tapasztal, akkor nyújtson be kifogásbejelentő kérelmet.
Kapcsolódó tartalom: Tanulmányokkal kapcsolatos általános információk – Teendők a vizsgaidőszakot követően
Hány kreditet kell összegyűjtenem, hogy záróvizsgázhassak?
Alapképzésben a hallgatónak 210, mesterképzésben 120, felsőoktatási szakképzésben 120, szakirányú továbbképzésben 2 féléves képzés esetén 60, 3 féléves képzés esetén 90, 4 féléves képzés esetén 120 kredittel kell rendelkeznie ahhoz, hogy végbizonyítványt szerezzen és záróvizsgára bocsátható legyen. Azonban nem elegendő a szükséges kreditmennyiség elérése a végbizonyítvány megszerzéséhez, emellett a hallgatónak a képzés minden kötelező és a szükséges mennyiségben kötelezően választható (ha van) tárgyát is teljesítenie kell. Kötelezően választható tárgyak általában a specializációk/szakirányok/modulok tárgyai.
Kapcsolódó tartalom: Tanulmányokkal kapcsolatos általános információk – Mi szükséges a végbizonyítvány megszerzéséhez?
Hány szabadon választható kreditet kell teljesítenem?
A végbizonyítvány megszerzéséhez általában a képzés teljes kreditértéke 5%-nak megfelelő mennyiségű szabadon választható kredit teljesítése szükséges (ez alapképzésben 11 kredit, mesterképzésben 6 kredit), azonban a konkrét szükséges szabadon választható kreditmennyiséget minden képzés esetén a képzés hallgatóra hatályos mintatanterve tartalmazza.
Mi történik, ha túlteljesítettem a képzés végén a kreditjeimet?
Amennyiben a hallgató a képzés végére a teljesített kreditmennyiségben túllépte a képzés teljes kreditértékének 10%-val megnövelt értéket, akkor a 110%-on felüli teljesített kreditmennyiségért kredittúlépési díjat kell fizetnie. Alapképzésben tehát 231 teljesített kredit, mesterképzésben 132 teljesített kredit feletti kreditmennyiség után kell kredittúlépési díjat fizetni. A kredittúllépési díjat nem kell a hallgatónak megfizetnie, amennyiben a túllépés oka Erasmus résztanulmányok során teljesített tantárgyak befogadása vagy mesterképzésre előírt különbözeti tárgyak (kreditelismerési eljárás) teljesítése.
Abszolváltam, de szakdolgozatot/diplomamunkát nem nyújtottam be. A végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követően hogyan és meddig nyújthatok be szakdolgozatot/diplomamunkát és hogyan és meddig záróvizsgázhatok?
A 2012/2013. tanévtől tanulmányait megkezdő hallgató a végbizonyítvány megszerzését követeően a hallgatói jogviszony megszűnése után, öt éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint leteheti. A záróvizsgára bocsátást az Egyetem a végbizonyítvány megszerzésétől számítva két év elteltétől feltételhez kötheti. A 2012. szeptemberétől tanulmányaikat megkezdő hallgatók a hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsgát nem tehetnek.
A 2012/2013. tanévet megelőzően alapképzésben vagy mesterképzésben tanulmányaikat megkezdett hallgatók a végbizonyítvány megszerzését követően időkorlátozás nélkül tehetnek záróvizsgát azzal a megkötéssel, hogy a végbizonyítvány megszerzését követően 5 év elteltével az intézmény a záróvizsgára bocsátást feltételhez kötheti.
Kapcsolódó tartalom: Tanulmányokkal kapcsolatos általános információk – Tanulmányok lezárása, végbizonyítvány, záróvizsga
Milyen nyelvvizsgát szükséges teljesítenem a diplomához?
Az adott képzésben az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga követelményt a képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák. Általában elmondható hogy alapképzésben államilag elismert vagy azzal egyenértékű középfokú, komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat szükséges az oklevél kiadásához valamely élő idegen nyelvből. Mesterképzésben az alapképzési feltételektől általában annyi eltérés van, hogy olyan élő idegen nyelvből szükséges a középfokú, komplex típusú nyelvvizsgát teljesíteni vagy azzal egyenértékű dokumentumot bemutatni, melynek az adott szakmában tudományos szakirodalma van. A képzési és kimeneti követelmények azt is szabályozhatják, hogy mely nyelvekből fogadható el a középfokú, komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat.
Az oklevél kiadásához szükséges nyelvi követelmények tekintetében mindenképpen érdemes tanulmányozni a képzési és kimeneti követelményeke tartalmazó jogszabályt vagy a kari honlapot, ahol az adott képzésre vonatkozó részletes követelmények feltüntetésre kerültek.
Nyelvvizsga hiányában a záróvizsgát követően hogy szerezhetek oklevelet?
A záróvizsgát követő nyelvvizsga teljesítés esetén a képzésen a képzési és kimeneti követelmények szerinti nyelvvizsga bizonyítvány Tanulmányi Osztályon történő bemutatását követően 30 napon belül kell az Egyetemnek az oklevelet kiállítania és kiadnia. Az oklevél elkészültéről és átvehetőségéről a hallgatót a Tanulmányi Osztály értesíti.
Mi számít bele az oklevél minősítésébe?
Az oklevél minősítésébe általában beszámít a hallgató záróvizsgájának eredménye, valamint a tanulmányai során nyújtott teljesítménye. Az oklevél minősítés számításra vonatkozó részletes szabályokat a kari Tanulmányi Ügyrendek tartalmazzák, illetve a vonatkozó információk képzésenként elérhetők a kari honlapokon.